A mi lombik-sztorink

Négy éve vágyunk a férjemmel egy kisbabára, és bármit megtennénk hogy legyen. Szeretném megosztani a tapasztalataimat veletek, hátha segít, de én is szívesen fogadom a tanácsokat, tapasztalatokat.

Friss topikok

  • Mamaszita: Köszi aranyos vagy:) Én nem ismerem a Te sztoridat, de remélem nálad is jó dolgok fognak történni!:) (2012.03.27. 12:35) Mindenkinek sikerül...
  • Mamaszita: Köszi, azóta már történt változás, csak nem volt időm leírni. Az Eucreas után jött még egy Janumet... (2012.03.27. 12:26) Éljen az Eucreas!:)
  • Kia81: Hm..mégsem szállt el.... :-)))) (2010.10.25. 22:12) Csalódás
  • Kia81: Köszi, figyelni fogom. Érdekes, milyen egyformán gondolkodunk. Ezért írom én is a blogot: hogy aki... (2010.10.25. 22:11) Végre történik valami...
  • patyala: Kedves Mamaszita, Remélem,nem veszed zokon hogy ismeretlenül "olvasgatlak" és megszólítalak.., de... (2010.01.26. 11:48) Babák a pocakban

Linkblog

Jajj, de nehezen indul:(

2010.01.07. 08:12 - Mamaszita

2009. január 12.

Az első randi a kaális dokival. Érdekes volt. 13ezerbe került egy orvosi megbeszélés, ami alatt elmondta a doki a program menetét, amit nagyjából már tudtam, mert utánanéztem a neten. Visszaküldött a dokimhoz, hogy blokkoljuk a hormonháztartásomat a ciszták miatt, mert azok nagyon nem jók ha vannak. Plusz kért néhány hormonvizsgálatot, pajzsmirigy értéket. Jó kislány voltam, már aznap hívtam az én istendokimat, hogy segítsen.
Meg is beszéltünk egy találkát, amikor felírta nekem a Danoval nevű csodaszert, amit úgy gyűlölök azóta is. Elég keményen férfiasodsz tőle. Nekem olyan mély hangom lett, hogy azóta itthon sem énekelek, mert engem idegesít, hogy a magas hangoknál egyszerűen nem jön ki hang a torkomon. De legalább miután abbahagytam a rekedtség elmúlt, meg talán kevesebb pattanás van a fejemen.
Azt hittem akkor híztam sokat. Hát csajok van egy rossz hírem. A lombik alatt kapott hormonkészítményektől indultam csak hízásnak igazán. Egy év alatt kb. 10-15kg jött fel. Szegény férjemet már kikészítem a siránkozásommal, hogy hogy nézek ki. De Ő nagyon drága, azt mondta, hogy így is tetszem neki, és egyáltalán nem vagyok gáz. Hát nem édes?

Na visszatérve a programra. Augusztusban kellett visszamennem, akkor vizsgálták meg a leendő apukát is (vele szerencsére minden oké 80%-os lett). Ezután jött az én ultrahangom. Jól indultunk, mert látott a dokim egy tűszőt, ami szerinte két héten belül meg fog érni, és az nagyon jó lenne, mert akkor nem kéne fogamzásgátlóval kezdeni. Két hét, na persze. Kicsit hitetlen voltam. Ugyan honnan tudná, hogy két hét... És lám igaza volt. Pontosan két hét múlva megjött. Nagyon boldogan vettem a mobilt és hívtam. Büszkén újságoltam, hogy megjött! Behívott egy újabb ultrahangra. 

 

Irány a Kaáli!

2010.01.07. 08:11 - Mamaszita

Lombikbébi program. Semmit nem tudtunk róla. Senkit nem ismertünk aki részt vett volna benne. Azért is kezdtem el írni ezt a blogot, mert tudom milyen nehéz amikor tanácstalan vagy, és mindenhol segítségért, tanácsokért, tapasztalatokért kutatsz. A műtét után felhívtam a Kaálit és januárra kaptunk időpontot. Idő közben kiderült, hogy csak házaspárok vagy regisztrált élettársak vehetnek részt a programon. Naggyon király. Én nem így akartam férjhez menni:(((( De mivel muszáj volt, gyorsan összeházasodtunk. "Nagyon romantikus" volt:( Lefoglaltuk a legelső időpontot, se menyasszonyi ruha, se lagzi, csak ketten voltunk meg a két tanu. Pedig az apukám úgy szerettem volna ha ott van, de nem volt rá lóvé. Pontosabban tudtuk hogy a lomikozás egy kész anyagi csőd lesz, ezért döntöttünk így. 

Műtét végre!

2010.01.07. 08:10 - Mamaszita

2008. október

Az én drága doktorbácsim hálistennek annyira lelkiismeretesen végzi a munkáját, hogy ilyennel még nem találkoztam. Mindig mindenki az idősebb dokikra esküszik, hát nekem egy fiatal jött be. És ráadásul olyan hangja van, ami felér egy nyugtatóval. De tényleg:) Amikor műtött, merthogy arra is sor került novemberben, olyan jó fej volt, és amikor beszélt hozzám, már nem is féltem.

A műtétről pár szót: a petefészek cisztáimról az én istendokim megérzései vagy tudása alapján kiderült, hogy egy endometriózis nevű betegség okozza. Ez nagyon egyszerűen lefordítva a méhnyálkahártya rendellenes elhelyezkedése. Magyarul amikor egy normálisan működő nőnek megjön a vérzése, akkor ez a leszakadó méhnyálkahártya kiürül. Hát nekem nem, hanem még meg is nagyobbodik, elzárja a petevezetékeimet, és elég kemény fájdalmat okoz. Ezek lesznek a ciszták. Nekem ez már olyan szintre fejlődött, hogy három hét alatt mire eljutottunk az első vizsgálattól a műtétig, az egy két centis cisztából három kis alma nagyságú lett. Gondoljatjátok milyen fájdalmaim voltak már a végén. Nem tudtam wc-zni normálisan, ha feküdtem állandóan pisilnem kellett, zsibbadt a lábam, fájt a derekam...sorolhatnám. 

 

Az én dokibácsim

2010.01.07. 08:10 - Mamaszita

2008. október

Az én drága doktorbácsim hálistennek annyira lelkiismeretesen végzi a munkáját, hogy ilyennel még nem találkoztam. Mindig mindenki az idősebb dokikra esküszik, hát nekem egy fiatal jött be. És ráadásul olyan hangja van, ami felér egy nyugtatóval. De tényleg:) Amikor műtött, merthogy arra is sor került novemberben, olyan jó fej volt, és amikor beszélt hozzám, már nem is féltem.

A műtétről pár szót: a petefészek cisztáimról az én istendokim megérzései vagy tudása alapján kiderült, hogy egy endometriózis nevű betegség okozza. Ez nagyon egyszerűen lefordítva a méhnyálkahártya rendellenes elhelyezkedése. Magyarul amikor egy normálisan működő nőnek megjön a vérzése, akkor ez a leszakadó méhnyálkahártya kiürül. Hát nekem nem, hanem még meg is nagyobbodik, elzárja a petevezetékeimet, és elég kemény fájdalmat okoz. Ezek lesznek a ciszták. Nekem ez már olyan szintre fejlődött, hogy három hét alatt mire eljutottunk az első vizsgálattól a műtétig, az egy két centis cisztából három kis alma nagyságú lett. Gondoljatjátok milyen fájdalmaim voltak már a végén. Nem tudtam wc-zni normálisan, ha feküdtem állandóan pisilnem kellett, zsibbadt a lábam, fájt a derekam...sorolhatnám. 

 

A kezdetek

2010.01.07. 08:06 - Mamaszita

Sziasztok kedves olvasóim, sorstársaim!
A mi sztorink 2008. novemberében kezdőtött, amikor is négy év együttélés után úgy döntöttünk, hogy jöhet a mi bébink is, hogy még teljesebb legyen a boldogságunk. A kapcsolatunk elején úgy gondoltuk, hogy majd akkor fog jönni a baba, ha megteremtettük a biztos anyagi hátteret, saját házikónk lesz. Ja, és persze fiatal szülők szerettünk volna lenni. Na azért még nem késtünk le róla teljesen:) A férjecském idén lesz harminc, bár szerinte csak húsz, én eggyel kevesebb. Szóval azért még öregek sem vagyunk:) Na szóval, ahogy mások is, elkezdtünk dolgozni a projekten. Abbahagytam a fogamzásgátlót, és vártuk a csodát. Persze már az első hónap után tesztet vásároltam, mert nem jött meg. Hozzáteszem nekem ezzel mindig is problémáim voltak, soha nem jött meg rendesen. Olyan is volt, hogy egy évig semmi, de semmi nem volt! Persze egy-két hét elteltével megjött:( Nem veszítettük el a reményt, folytattuk... Megdumcsiztuk a drágámmal, hogy egy évig nem is nagyon megyünk dokihoz, mert úgyis elzavar, ahogy szokás, hogy ha egy évig nem jön össze, addig még nincs nagy baj. Na az én kis szervezetem augusztusban úgy döntött, hogy segítségér kiált. Begörcsöltem, hánytam, lázas lettem. Irány a doki. Az én akkori házidokim jobban megijedt mint én. Olyan szinten görcsöltem, hogy azt hitte, hogy méhen kívüli terhes vagyok. Gyorsan bezavart minket a Dél-Pesti kórházba, merthogy akkor odatartoztunk, ahol bent is tartottak egy hétig. Petefészek tályogot diagnosztizáltak. Hmmm... életetmben nem hallottam ilyenről. Na mindegy, szépen elnyaraltam ott egy hetet a "kis"fájdalmaimmal, kaptam gyulladáscsökkentőt, mindennap megkérdezték, hogy hogy vagyok, de ezen kívül semmi extra nem történt. Egy hét múlva ultrahang, a kis tályogom elkezdett összemenni, király, mehetek haza. Három hónap múlva petefészek cisztával ugyanitt kötöttem ki, ugyanazokkal a tünetekkel, de ekkor már egy másik dokinál, akit azóta istenként tisztelek. 

süti beállítások módosítása